Gulyásleves International

Köztudott tény, hogy az aztékok Közép-Amerika legharciasabb, katonai értelemben leghatalmasabb népe voltak, mielőtt az európai, fejlett technológiával rendelkező nemzet, a spanyolok igába hajtották és kiirtották őket. De elgondolkodtunk-e már azon, hogyan lettek nagyhatalommá, ha ugyanolyan fejlettségi szinten álltak, mint a környező, általuk birtokolt területek indián törzsei?

Ahhoz, hogy a tudósok kutatásainak eredményeit megosszuk Önökkel, először közölnénk néhány alapvető tényt az Európa közepén fekvő Magyarországgal kapcsolatban. Nemcsak a dalai láma jelentette ki, hogy az említett országban fekvő Pilis a Föld legnagyobb energiai központja, hanem az amerikai űrkutató cég, a neves NASA is. Tudnunk kell azt is, hogy sokan próbálták már megszerezni a hatalmat a Pilis felett (a név egyébiránt a pólus szóból származik). A sort Nagy Sándor nyitja, de még említhetnénk neveket a tatároktól, a törökökön át egészen a román és szláv népekig. A területet mégis a hunok, majd a magyarok birtokolták, ugyanis a legújabb kutatások szerint mind (a mai napig tévesen írt) Atilla és Árpád is Jézus Krisztus egyik leszármazottja volt. Ám ha a Pilis az egyik pólus, kell lennie egy ellenpólusnak is. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a Föld túloldalán helyezkedik el, ami így is van. Nagy Sándor azért indult India és Kína felé, hogy ott felépítse a Hold Templomát (a Pilisben szándékozott felhúzni a Nap Templomát). Az ókori ismeretek szerint a világ túlfele Ázsia, ám azóta kiderült, hogy létezik még egy kontinens, Amerika.

A hunok úgyszintén Kína környékén keresték a másik pólust, ám eredménytelen kutatásuk következményeképp elhagyták Kínát, hogy elfoglalják a Pilist. Ám az egyik hun törzs, az úgynevezett onoztok-hunok Kína mellett maradtak, mert nem szándéoztak feladni a kutatást. Ezen tényekre a Nagy Fal egyik őre, Pu Ji írásában találunk bizonyítékokat, aki elmeséli, hogy "a horda kis része helyben maradt, lovak és szekerek nélkül, míg társaik elindultak arra, merre a Nap elhagyja a világot, hogy másnap újra beragyogja azt fényével." A fragmentumból még néhány mondat maradt fenn, ám ebből a szórványemlékből kitűnik, hogy az onoztokok nem használtak lovakat. A lingvisztikusok már néhány éve kiderítették, hogy az onoztok szó lovatlant jelent. Pu Ji azt írja: "még néhány napig a Fal mellett maradtak, majd letették fegyvereiket és bebocsátást kértek a császártól". Joggal hihetjük azt, hogy az onoztok-hunok asszimilálódtak, ám ez nem így történt. A császár engedélyével bejárták Kínát, majd a császár történetírója, Zhe-Dong feljegyzi, hogy: "a barbárok műveltek voltak, az egyikük meggyógyította a császárt halálosnak hitt bajából. A barbárok vezetője, Koczor cserébe azt kérte a császártól, fényessége örökkön ragyogjon, hogy engedjen népének bepillantást a tiltott tudományokba." Felmerül a kérdés: mik is voltak Kína tiltott tudományai? Elsődlegesen a hajózás, iránytűhasználat. Néhány év múlva a császár engedélyt adott neki a távozásra - Kelet felé.

Az onoztokok hamarosan el is érték a Csendes-óceánon át a földet, ahol a túlsó pólus taláható: Amerikát. Ezt bizonyítják a Mexikó nyugati partjainál talált dszunkavázak, melyeknek épségben megmaradt annyi éven át a vitorlázatot tartó nádszerkezet. Valószínű, hogy Koczor nem érte meg népe partraszállását. Az onoztokok rájöttek arra, hogy fegyvereik nem képesek rá, hogy megfékezzék a terület akkori legerősebb népét, a majákat. Ezért kénytelenek voltak beolvadni. Szövetségre léptek néhány indián törzzsel, akik megmutatták nekik a helyi fegyvereket. Új vallás kezdett körvonalazódni: az oztok nyelv keveredett az indián nyelvekkel, a hunok beépítették pantheonjukba más törzsek isteneit is. Mire elég erősek lettek, a maják gyakorlatilag egy belháborúban kiirtották önmagukat, valószínűleg azért, mert képtelenek voltak helyesen felhasználni a hely energiáit. Az oztokok birtokba vették Közép-Amerika legnagyobb részét beleértve a piramist is, mely pontosan az Orion övének középső csillaga alatt fekszik a téli Napforduló időpontjában, vagyis Jézus születésekor (az Orion a harcos ideáljának tekintett csillagkép volt a korai mitológiákban). Így mire a magyarok már államalakulatot tudtak létrehozni az egyik póluson, rokonaik, az oztok-hunok ugyanezen fáradoztak a másikon. Ám a magyarokhoz hasonlóan a hunoknak is számolniuk kellett volna azzal, hogy az éhes kutyák, ha szagot fognak, nem kímélnek senkit.

1492-ben a spanyol zászlót kitűzték az Újvilágban. Európa túlfejlődött azon a világon, amit az oztokok ismertek. Csakhamar találkozott a két nép: az oztokok, akik egy félrehallás miatt lettek aztékok és a spanyolok, akikről azt hitték, régi vezetőjük, az azóta szentként tisztelt Koczor küldte őket (Quetzalcoatl=Koczor küldöttei). II. Montezuma, Koczor egyik leszármazottja, az akkori király, próbálta elmagyarázni Corteznek, hogy kell helyesen használni a hely energiáit, abban a hitben élve, hogy Koczor egyik küldöttével beszél, ám a nyelvi nehezségekből fakadóan képtelen volt megértetnie magát. A spanyolok kíméletet nem ismerve irtották ki az aztékokat, nem is tudva az erőről, aminek birtokába jutottak. A spanyol gyarmati rendszer egy-két évszázadon belül össze is omlott, hasonlóan az  egykor hatalmas maja birodalomhoz.

A tudósok nemrégiben fejtették meg az egyik azték szakrális írásmódot, amelyből az itt leírtak kiderültek. Az írást a maják által épített szent piramisban találták, így tévesen a majáknak tulajdonították azt. Ám kiderült, hogy a tekercs I. Montezuma korából való, amikor a maják már csak el-elszórva éltek a Yucatan-félszigeten és a környék összes katonailag és szakrálisan fontos területét az aztékok ellenőrizték. Így kiderült, hogy az aztékok tulajdonképpen a világ legkitartóbb népe voltak, akik nem adták fel a pólus kutatását, amely végül Jézus leszármazottainak kezéből tudatlanok és ostobák karmai közt kötött ki.